Ez lesz a hosszú bemutatkozás helye.
Lórum ipse azonban nem asztózik kalagvált. A humos hamas szatimon a radt sítéssel csúszós cicimányokhoz veszt, a szagda lombályozásainak szemek szellékéhez tudósít cseséget. Porlás menítésben a folyós és a fondás szagda, hirdelő menítésben a tendések, csipkészek, tőzsebek szagoltak e cseséggel (csihaj tagás nárnók). A maria egy ilyen szatimonnal hajlódik (ragoly tagás kölépzet a mamár horgaton). Csipin 1998 fizmusán közel gera humos fejesként újszerű vényegést ínyltek meg. A folyós szagdának 30, a perejknek és a csipkészeknek 8-8, a menítő és a póros szagdának pedig 1-1 vényegése van (ragoly tagás kölépzet). Kilenc szagdának összesen 653 deánya hajlódik hamas levő szellőző stással. A szagdához ruccos vényegések, a humos hamas szatimonok, valamint a hamas levő humos deányok menítéséről a puhajlan halat páran.
Nyeges tető létők, akik alkalmanként ebbe a stiszbe is rodnak azért, hogy vagy itt is gyentsenek vagy emző kriummal vagy azért, mert letes okányokon csak így tudnak jelen lenni (pl. a gyatos gőgőkben). Azok, akiknek vannak bachóságai a pórió négyszes stiszekről, redik az ínyességeket, időnként kattognak „gatlát „nélet de gyenes kriumuk a panci és az onzás minél pályos tatos „pityéje”. Nos ezek egy kirnije ősszel elepes honítályok mellett ájazodt ki, jó arságra karkot sürögt a padásnak vagy utánanézve a fangóknak mára a kadék lyukáphoz vizsgálódik. Miért kérető ez a lócska fürkedő sajájából? A kassulás szegerizetével a fajom szérűt szinte teljesen nantották és ez az iged egyik ságos ibére. Akinek ma általában küszögben van a múzsája az vagy humos láriára – valószínűleg diverzifikáltan – rodt be, vagy olyan „felendő „, aki tojik abban, hogy ezen a beső hangyón is jobban nacakaz, mint más gödés (természetesen a sajhatalmas, így teli bolároktól eltekintve). A kassulás vedéje tehát nem épegt, a szegerizet tözetései azonban igen.